Kalászos - nitrogénhiány

Kalászos - nitrogénhiány

A nitrogén makroelem jelentősége:

A nitrogén a növekedés motorjaként a növénytermesztés legfontosabb tápanyaga. A növények számára elsősorban a vegetatív növekedés során van kiemelt szerepe. A növényen belüli nitrogénszállítás kétirányú, nemcsak a hajtáscsúcs irányába, de a gyökércsúcsokhoz is szállítódik. A növények a nitrogént elsősorban nitrát formájában veszik fel a talajból, kisebb mennyiségben ammóniumként is. Minden tápanyag között a nitrogén befolyásolja leginkább a termésmennyiséget.

A nitrogén előfordulása talajokban:

A növények számára leginkább felvehető nitrát könnyen mozog a talajban. Mivel jól oldódik vízben, így a talajoldatban könnyen a gyökerekhez jut. Ezért a nitráttartalmú műtrágyák gyors hatásúak, és meglehetősen függetlenek a talaj egyéb körülményeitől. Talajtípusonként változó mennyiségű csapadék esetén a nitrát kimosódhat, azaz elhagyja a gyökérzónát, ami főként télen következik be, hiszen ilyenkor a növények növekedése is leáll. A nitrát oxigénhiányos, vízzel telített talajban denitrifikálódhat, amely folyamat szintén talajbaktériumok által vezérelt. Ilyenkor a nitrát különféle nitrogéntartalmú gázokká alakul, és a légkörbe távozik.

Az ammónium ellenben nem mozog jelentősen, az agyagásványokhoz kötődik (agyagos talajon akár a fele), vagy beépül a humuszba, és a növény csak akkor veheti fel, ha a gyökere az ammónium közvetlen közelébe kerül. Az ammónium tehát leginkább nitrifikáció következtében hasznosulhat, azaz talajbaktériumok segítségével nitráttá alakul. A folyamat meglehetősen hőmérsékletfüggő, 20 °C-on 1 nap, 8 °C-on 1 hónap. Az ammónium lúgos talajon (pH8<) könnyen gáz halmazállapotú ammóniává alakul, és távozik a légkörbe, ez leginkább a talaj felszíne közelében lévő ammóniumra igaz. A talaj biomasszájába beépült nitrogén mineralizálódhat, ilyenkor szintén ammónium formájában szabadul ki, és válhat később más nitrogénformává.

A talaj nitrogénszolgáltató képessége tehát számos tényező eredője. Meghatározó lehet a talaj kémhatása, fizikai félesége, szervesanyagtartalma, nedvessége, hőmérséklete, mikrobiológiai folyamatai.

A nitrogén hiányának tünetei:

A nitrogén hiánytünet meglehetősen egyöntetű a növényvilágban. A kalászosokon már ősszel, de a tavaszi vegetatív fejlődés időszakában is kialakulhatnak a tünetek. Ekkor a zöld növényi részek színének halványodását észlelhetjük elsőként. A sárgulás az idősebb leveleken figyelhető meg először, majd az egész növényen megmutatkozik. A nitrogénhiány a fejlődés ütemét jelentősen hátraveti, gyenge bokrosodás jellemző, a levelek és a hajtáshossz mérete jelentősen visszamarad, de természetesen a gyökérzet sem tud kellő mértékben fejlődni. A kalászok aprók maradnak, a szemek beltartalmi értéke is elmarad a várttól, a terméseredményben nagy veszteség alakul ki.

Látens nitrogénhiány is ismert. A kalászosok ebben az állapotban nagyon jól reagálnak a nitrogénutánpótlásra, könnyen fokozható a növények anyagcseréje, növekedése.

Feltétlen érdemes a talaj, és így a kalászos állomány kénellátottságát is figyelemmel kísérni, hiszen a nitrogén beépülése, hasznosulása más elemekkel is összefüggésben áll, az egyik ilyen legszorosabb kapcsolata a kénnel van.

Hiánytünet kezelése, megelőzése:

A kalászosok esetében sokszor csak átmeneti jellegű nitrogénhiány figyelhető meg, ami kialakulhat a kijuttatott műtrágya nem megfelelő hasznosulásából. Ebben a csapadékviszonyoknak, talajhőmérsékletnek, talajéletnek nagy szerepe van, ám ezeket nem tudjuk gyorsan befolyásolni.

Az átmeneti nitrogénhiányos tünetek ugyanakkor folyékony fejtrágya formájában kijuttatott nitrogénnel könnyen, gyorsan enyhíthetők.

Kapcsolódó képek

Kapcsolódó technológiák

Őszi búza
Őszi árpa