Kalászosokban (búza, tritikálé, rozs, árpa) levélfoltosságok, lisztharmat és rozsdák ellen a permetezést előrejelzésre alapozva, megelőző jelleggel, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, általában a szárnövekedés kezdetén javasolt megkezdeni és a fertőzési veszélyhelyzettől függően 2–3 hét múlva megismételni.
Céklában, karó- és tarlórépában és káposztafélékben (brokkoli, kelbimbó, karfiol, kínai kel, fejes káposzta, karalábé) a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 2–3 hét múlva megismételhető. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt.
Hüvelyesekben (száraz bab, lóbab, takarmánybab, zöldbab, száraz borsó, zöldborsó) a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt. Borsóban a kezelés csak a növények megfelelő viaszréteg vastagsága mellett végezhető el.
Hagymafélékben (vöröshagyma, mogyoróhagyma, újhagyma, fokhagyma, póréhagyma) a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 2–3 hét múlva megismételhető. Vöröshagymában erős fertőzési nyomás esetén a peronoszpóra elleni permetezéseket javasolt 7–10 naponként végezni. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt.
Spárgában a készítmény a sípok betakarítását követően a kultúra öregedéséig legfeljebb 2 alkalommal juttatható ki minimum 14 napos permetezési forduló betartása mellett. Új ágyások létesítésekor a gyökerek kiültetését követő 3 héten belül nem juttatható ki a készítmény.
Sárgarépában, zellerben, petrezselyemben és paszternákban a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 2–3 hét múlva megismételhető. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt. Petrezselyemben a készítmény növényre gyakorolt hatása ismeretének hiányában a kezelés előtt próbapermetezés elvégzése javasolt.
Tormában, retekben és feketeretekben a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni.
Salátafélékben (endívia, fejes saláta és galambbegy saláta) és leveléért, illetve gyökér előállítás céljára termesztett cikóriában a rizoktóniás betegség elleni védelmet megelőző jelleggel, a magvetést/kiültetést követő 2 héttel javasolt elvégezni. Szabadföldi cikóriában és endíviában illetve szabadföldi és hajtatott fejes salátában a kezelést javasolt 7–10 nap múlva megismételni. A kezelés során törekedni kell a fertőzésre fogékony gyökérnyaki rész megfelelő permetlé fedésére. Szabadföldi cikóriában az alternáriás levélfoltosság és rozsda, illetve fejes salátában a peronoszpóra elleni védelmet megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges elvégezni. Fejes salátában a peronoszpóra elleni kezelést javasolt 7–10 nap múlva megismételni. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt.
Sóskában a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 2–3 hét múlva megismételhető. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt. A készítmény növényre gyakorolt hatása ismeretének hiányában a kezelés előtt próbapermetezés elvégzése javasolt.
Burgonyában az alternáriás betegség elleni lombvédelmet megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges elvégezni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 10–14 nap múlva megismételhető. A rizoktóniás betegség fellépésének megelőzésére a készítmény közvetlenül az ültetéskor az ültetőbarázda kezelésére használható fel. A kijuttatás során ügyelni kell arra, hogy a permet a barázdába és ne a vetőgumókra jusson. A kijuttatáshoz speciális berendezés szükséges, amelyre soronként két szórófejjel rendelkezik: az elsőt a barázdahúzó elején a barázdába irányítva kell elhelyezni, míg a másodikat a barázdahúzó hátsó végére kell illeszteni, biztosítva azt, hogy a permetlé a barázda zárásakor a takaró talajra irányuljon.
Orvosi angyalgyökérben és lestyánban a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt. A készítmény növényre gyakorolt hatása ismeretének hiányában a kezelés előtt próbapermetezés elvégzése javasolt.
Édesköményben cerkospórás levélfoltosság ellen a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 2–3 hét múlva megismételhető. A szklerotíniás betegség elleni kezelést megelőző jelleggel a ki hajtást követő 1–2 héttel javasolt elvégezni, majd a lombzáródás előtt egy további alkalommal megismételni. A kijuttatás során törekedni kell a fertőzésre fogékony gyökérnyaki rész megfelelő permetlé fedésére. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt.
Csillagfürtben a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezést javasolt 2 hét múlva megismételni. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt. Vetőmag előállítás céljából termesztett fűfélékben a permetezést előrejelzésre alapozva, megelőző jelleggel, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, általában a szárnövekedés kezdetén javasolt elvégezni.
Dísznövényekben a készítményt megelőző jelleggel, előrejelzésre alapozva, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor szükséges kijuttatni. A fertőzésre hajlamosító körülmények között a permetezés 10–14 nap múlva megismételhető. Környezeti tényezők és/vagy agrotechnikai beavatkozások következtében legyengült állományokban a készítmény kijuttatása nem javasolt. A kezelések során fontos a jó permetléfedést biztosító kijuttatás- technika alkalmazása. A készítmény növényre gyakorolt hatása ismeretének hiányában a kezelés előtt próbapermetezés elvégzése javasolt.

A permetlé mennyiségét a művelésmódtól, a védendő növényfelület nagyságától és az alkalmazott permetezőgép típusától függően kell megválasztani. Minden esetben törekedni kell az egyenletes és teljes permetléfedésre, még a lombozat belsejében is. A rezisztens kórokozó törzsek kialakulásának megelőzése érdekében a készítményt csak más eltérő hatásmechanizmusú, az adott kórokozó ellen alkalmazható hatóanyagot tartalmazó készítménnyel, illetve készítményekkel együtt vagy váltakozva lehet kijuttatni! Sok-sok év tapasztalata az, hogy az azoxistrobinnal kezelt növények anyagcseréje felgyorsul (zöldítő hatás), az asszimiláták beépülése fokozódik a termésbe. Ha a termesztés más technológiai elemeit (tápanyag-ellátás, víz, fajta, talajművelés) ezzel összhangba hozzuk, úgy a Zoxis 250 SC alkalmazásával jelentősen nőhet a termés mennyisége, javulhat minősége.

Az azoxistrobin sejtlégzést gátló felszívódó hatóanyag (FRAC kód: 11).